Oroszország

Sapsan_at_Dzerzhinsk_train_station_(cropped) Az Orosz vasúti társaság honlapja     Kérdésed van írj bátran: info@sinenvagyunk.hu

A Transzszibériai vasútvonal egy oroszországi vasúti fővonal, a Föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai, 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.

A vasútvonal induló állomása a Jaroszlavszkij pályaudvar Moszkvában, végállomása Vlagyivosztok pályaudvara. Eredeti hossza – a forradalmat megelőzően – Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 km volt.

A Transzszibériai vasútvonal széles nyomtávú (1520 mm), kétvágányú, teljes hosszán villamosított (nagyobbrészt 25 kV 50 Hz-cel, kisebbrészt 3 kV egyenárammal).

A Transzszibériai vasút építése

A vasútvonal építését 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el, amikor a keleti és nyugati irányból haladó építők találkoztak.

Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok között 1903 júliusában indultak, a Transzszibériai vasútvonalat hivatalosan 1903. július 13-án adták át a forgalomnak. A vasútvonal megnyitásakor a szerelvényeket a Bajkál-tavon még vasúti komp segítségével juttatták át.

1904 telén, az orosz–japán háború kezdetén a sürgőssé vált szállítások miatt 42 verszta (44,7 km) vasúti pályát építettek a befagyott tó jegére. A mozdonyokat és a vasúti kocsikat ezen a szakaszon lovakkal húzták át.

1905. október 29-ére készült el a Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ettől a dátumtól kezdve a vasúti szerelvények akadály nélkül haladhatnak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. A közel 12 évig tartó építkezés (1891–1903) 1 455 413 000 arany rubeljába került az Orosz Birodalomnak.

Az útvonal

A Transzszibériai vasútvonal kelet-nyugati irányban nagyjából 7000 km-es, míg észak-déli irányba 3500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található, azaz nagyjából 110 km-enként egy-egy.

A Moszkvából induló Oroszország expressz menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az utat. A visszaút időtartama 148 óra 27 perc.

A vasút déli vonalán közlekedik a Harkov – Vlagyivosztok gyorsvonat, melynek menetideje 173 óra 11 perc

Legjelentősebb folyók

Az útvonala mentén a Transzszibériai vasút 16 jelentős folyót keresztez: Volga, Vjatka, Káma, Tobol, Irtis, Ob, Tom, Csulim, Jenyiszej, Oka, Szelenga, Zeja, Bureja, Amur, Hor, Usszuri.

A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Ob és a Jenyiszej, azok felső folyásán keresztezi a vasútvonal, ahol azok szélessége 1 km körül van. A vasútvonal mentén a legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hor. Ennek a vízszint-ingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor 1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.

trans