Finnország

vr

Budapestről  Helsinkibe 40 óra 52 perces úttal lehet eljutni, legalább ötszöri átszállással.   Erre az útra csak az InterRail bérletet tudjuk ajánlani, mivel van néhány magánvasúti társaság, amire nem tudunk kiadni jegyeket, de az InterRail bérletet elfogadják.  Így csak azt tudjuk tanácsolni , hogy fapados repülővel utazz ki az országba , majd ott a helyszínen vásárolj menetjegyet, ha magánvasúttal utaznál tovább.

A menetjegyeket az országon belül, amit a Finn vasúti társaság üzemeltet, mind a globálvonatokra, mind a személyvonatokra értékesítünk 1.-2. osztályra.  A menetjegyeket visszaváltani, cserélni csak az utazás megkezdésének előtti  napon lehetséges 20 % levonással.

Értékesítünk  : Express train, commuter train, InterCity vonatokra menetjegyeket.

A Finn vasúti társaság honlapja     Kérdésed van írj bátran: info@sinenvagyunk.hu

Az 1917-ig tartó orosz megszállás máig tartó hatásaként a finn vasútvonalak az ottanival megegyező 1524 mm-es széles nyomtávot alkalmazzák. Emiatt az 5794 km-es hálózatuk nem kapcsolódik a többi Európai Uniós ország hálózatához. Az alacsony népsűrűség, és a főleg fában gazdag országban igen alacsony a kétvágányú vasútvonalak részaránya. A hálózat alig tíz százaléka – 507 km – ilyen, ez is kizárólag Helsinki környékén található. A vasútvonalak villamosítása a relatíve kis forgalmú pályák ellenére töretlenül zajlik, napjainkra már a hálózat több mint felét - 3047 km-t - villamosították, és elér az északi sarkkörig is.

A finnek mindig is élen jártak az EU-s joganyag átvételében. Nem meglepő hát, hogy az EU vasúti csomagjait is elsők között ültették át a hazai gyakorlatba. Tették azt annak ellenére, hogy a finn államvasút pozícióinak kikezdése elég reménytelen vállalkozásnak tűnik.

Egyik első lépésként a kis állomások pénztárait zárták be sorra, mert a személyszállítást végző és a forgalmat bonyolító üzletágak nem tudtak, nem akartak megegyezni egymással arról, hogy a forgalmista árulja a jegyeket, ahogy eddig. A technikai fejlődés iránt nyitott finn vasúttársaság azonban már e folyamat kezdete előtt sorra korlátozta a pénztárak számát, de főleg nyitvatartási idejét. Ebben partnerek lettek az utasok is, akiket az győzött meg a jegykiadó automaták igénybevételéhez, hogy abból olcsóbb a menetjegy. A kis helyeken a korszerű és drága pénztárak kiépítése már csak azért sem történik meg, mert a központi forgalomirányítás kiépítése miatt a pénztárt kezelő forgalmista állása is megszűnik hamarosan.

A vasútvonalak fenntartására létrehozták a VR-től független RHK nevű céget, amely száznál is kevesebb dolgozóval felügyeli és megrendeli a pályamunkák végzését, és biztosítja a menetvonalakat a VR számára, ami egyelőre az egyetlen vasútvállalat az országban. A vasúti hatóságuk nemcsak az országban hivatalos finn és svéd nyelven teszi közzé hirdetményeit, közleményeit, tájékoztatóit, jelentéseit, hanem angolul is. E nagyvonalúság mutatóban sem jellemző más országra, különösen nem ilyen teljes körűen.

Finnország vasúti személyszállítása:

A finn távolsági vonatok népszerűsége nemcsak a tisztaságnak és pontosságnak köszönhető, nem is a sokszor három nyelvű, teljes körű utastájékoztatásnak. A vasútvállalat igyekezett „betörni” minden olyan piaci résre, ahol versenyképes szolgáltatást képes nyújtani a közúti utazásokkal szemben. Így a kocsik jelentős része tematikus. A legnagyobb népszerűségnek a családi kocsi örvend, ahol a 7 év alatti gyerekek „lekötésére” játszóteret rendeztek be, külön gondolva a csecsemők tisztába tételére. A mozgássérültek közlekedését is megoldották. Az állomási infrastruktúra hiányosságai miatt a távolsági vonatok a liftet is magukkal viszik, így az mindig és mindenhol rendelkezésre áll. Vélhetően nemcsak Finnországban lenne szükség olyan szakaszokra, ahová pollenszűrőn át érkezik a levegő, így allergiás utasok is tünetmentesen vonatozhatnak.

A fenti „extra” szolgáltatások díjmentesen igénybe vehetők. Ezeket az elég magas vonatjegy árak tartalmazzák.

Az új járművek, a villamosítás miatt csökkenő menettartam (gépcserék elmaradása), az egyre növekvő pályasebességek hatására a távolsági forgalomban évről évre nő a forgalom is. Még az impozáns Helsinki állomás valamennyi peronja is fedelet kapott. Az IC hálózat fejlesztése az expressz és más vonatok forgalmát vetette vissza, 2002-höz képest 1%-kal, így azokkal 9,6 millióan utaztak. E teljesítményével a személyszállítási piacon alig 5%-os a vasút részesedése. Ám ez – a rengeteg az aprófalvas térség, a magyar tanyavilágira hasonlító „gazdaságok” tömegét tekintve – nem feltétlenül rossz eredmény.

A sajátos településszerkezet magyarázza a buszközlekedés viszonylagos fejletlenségét is. A csekély utazási igény és a heti bevásárlásra való alkalmatlansága miatt a buszközlekedés legjelentősebb része az iskolai és hivatásforgalom lebonyolítása szorítkozik munkanapi néhány pár járattal viszonylatonként. Vasárnap pedig szabályosan megáll az élet a vidéki Finnországban.

A vasút és a busztársaságok példás együttműködésére egyedülálló példa, hogy a vasutasok menetrendkönyve szinte valamennyi buszjáratot is tartalmazza.

Nemzetközi kapcsolatok

A nemzetközi személyszállítás 100%-a egyetlen határátkelőn és mindössze napi három pár vonattal bonyolódik Helsinki és Szentpétervár között. E vonatok 255 ezer utast szállítanak évente, vonatonként átlagosan 116 főt. Ez a szám évről évre csökken. Könnyen belátható, hogy a finnek sajátos földrajzi helyzetük lévén inkább profitálnak abból, hogy vasútjuk kompatibilis az orosszal, mint abból, ha a svéddel lenne az. Svédország irányában ugyanis mindössze egyetlen közös vasúti határátkelőhely van, messze fenn északon, a Botteni-öböl partján.