Belgium

 sccb3

Budapestről Bruxelles-be kétszeri átszállással lehet eljutni. Általában a nappali vonatoknál Bécsben és Frankfurtban van az átszállás . Az út menetideje  13 óra 55 perc , de ebben benne van 60 perc csatlakozási idő is.

Belgium vasúthálózatának hossza 3233 km, ebből 1878 km kétvágányú, 2950 km villamosított. Nemzeti vasúttársasága : SNCB/NMBS.

Thalys, TGV jegyeket értékesítünk 1-2 osztályra. A Thalys jegyeket nem visszaválthatóak, nem cserélhetőek, csak az  adott napra adott vonatra szólnak. A TGV vonatok visszaváltása utazás előtti napig lehet 20 % levonással.

A  Belga vasúti társaság   honlapja        Kérdésed van írj bátran: info@sinenvagyunk.hu

 

Nagysebességű vasúti közlekedés :

Az országban négy nagysebességű vasúti szolgáltatás működik, Brüsszel legnagyobb és legforgalmasabb állomásáról Brussels Southról indulnak a járatok:

  • Az ICE és a Thalys vonatok Németország felé a HSL-2 és HSL-3 vonalakon Kölnön át Frankfurtig;
  • A TGV vonatok Párizs felé;
  • Az Eurostar vonatok London felé a St Pancras pályaudvarra;
  • Ezen kívül még több, mozdony vontatású hagyományos InterCity is közlekedik az országban, igénybe véve útjuk során a nagysebességű vasútvonalakat is.

Egy kis történelem                                    

A Vasrajna (németül Eisener Rhein; flamandul IJzeren Rijn) egy stratégiai jelentőségű, ám kihasználatlan vasútvonal a Ruhr-vidék iparvárosai és a belgiumi Antwerpen kikötője között. Az útvonal előnye a jelenleg használt Montzeni vasútvonallal szemben, hogy 60 kilométernyivel rövidebb; hátránya, hogy egy rövid szakaszon érinti Hollandiát. A Vasrajna vonalat az 1870-es években építették meg, a második világháború után jelentőségét vesztette, egyes szakaszait le is zárták a forgalom elől. 

A vonal története:

Belgiumot a Bécsi kongresszus Hollandia részévé tette, ám az 1830-as forradalom után az ország függetlenné vált. Hollandia 9 évvel később a londoni szerződésben ismerte el Belgium függetlenségét. A londoni szerződés egyik pontja kimondta, hogy Belgiumnak joga van ahhoz, hogy saját költségén egy Hollandia területén átvezető szárazföldi összeköttetést (csatornát vagy kiépített utat) létesítsen Poroszország határáig. 1873-ban kötötték meg a szerződést a vasút megépítéséről, az első vonatok 1879-ben közlekedtek a Ruhr-vidék és Antwerpen között.

A következő 35 évben a vonal igen jelentős forgalmat bonyolított. A Ruhr-vidék a világ egyik legfontosabb ipari központjává vált, amely kereskedelmének nagy része az antwerpeni kikötőn keresztül bonyolódott. Ennek megfelelően az Vasrajna életében a tehervonatok játszották a főszerepet. A személyszállítás csak az Amerikába tartó német kivándorlók számának gyarapodásával lendült föl, ám a vonalat mindvégig a tehervonatok dominálták. Az Vasrajna virágkora 1914-ig tartott. Az első világháború idején a holland hatóságok az ország semlegességére hivatkozva lezárták a vasútvonalat. Ennek kiváltására építtette meg a német hadvezetés a mintegy 50 kilométernyivel hosszabb, ún. Montzen-vonalat, amely nem érinti Hollandia területét.

A második világháború kitörése után a Wehrmacht nyugati megszálló csapatait ellátó vonalaként használta a vasutat, amelyet a háború végéig a szövetségesek többször is bombáztak. A visszavonuló németek 1944-ben több helyen is felrobbantották a hidakat, megrongálták a vágányokat. A háború befejeződését követően az útvonal már nem nyerte vissza korábbi jelentőségét. 1951-ben a német-holland határon, 1953-ban a belga-holland határon szüntették meg a nemzetközi személyszállítást. A zuhanó teherforgalom miatt a korábban kétvágányú pályát 1958-ban az NSZK-beli Reyhdt és a belgiumi Roermond között egyvágányúra bontották vissza. A német területen a határhoz futó, nagyvárost nem érintő vasútvonal bizonyosan teljes bezárás sorsára jutott volna, ha az országrészt megszállva tartó Brit Rajnai Hadsereg nem építi ki mellette bázisait. Hasonló sorsot élt meg a belgiumi szakasz. A második sínpárt Herentals és Neerpelt között elbontották, majd a Mol és Neerpelt közötti szakaszt be is zárták.

1977-ben egy sokáig sikeresnek látszó kísérlet keretében újraindult a teherforgalom a Ruhr-vidék és Antwerpen között. Napi egy vonatpár közlekedett az Vasrajna egészen 1991-ig, amikor a teherforgalmat újból leállították. A tehervonatok számára megnyitott szakaszon fekvő Neerpelt városa is sikeres politikai harcot kezdett a vonal újraélesztéséért: 1978. május 27-én újra elindultak Antwerpen felé a személyvonatok. A németországi szakasz üzemben maradása 1991-ben ismét veszélybe került, ám 1997-ben egy kiürített brit bázison a Siemens létrehozta saját vasúti tesztközpontját, az odáig vezető pályát felújították.

Név eredete:

A Vasrajna elnevezést a vonal építésének egyik támogatója, Ludolf Camphausen használta először. Camphausen már 1833-ban, annak tényleges megvalósulása előtt 40 évvel vasútvonal építésén töprengett.

A vonal napjainkban

Németországi szakasz:

A vasútvonal egyvágányú, villamosítatlan vonalként ágazik ki Reyhdt város teherpályaudvaránál az Aachen és Mönchengladbach között futó vasúti fővonalból. A pálya első 16 kilométeres szakaszát az 1990-es években felújították, így nehezebb járművekkel is járható. A Siemens wegbergi tesztközpontjának iparvágánya után vonal még négy kilométeren át, Dalheim állomásig kihasznált, az egyik helyi vasúttársaság által üzemeltetett motorvonat ingázik rajta naponta többször. Dalheim és a határátmenet között a sínek német oldalon elméletileg a határig járhatóak, ám kihasználatlanul állnak; vonatnak nincs miért kijönnie ide.

Holland szakasz:

A hollandiai szakasz a határátmenet és Roermond között elhanyagolt állapotban van. A pálya járhatatlan, több helyen az esős éghajlaton gyorsan növő erdő hódította meg, a biztonsági berendezések hiányosak. Ezen a szakaszon háború után a második vágányt a németországihoz hasonlóan visszabontották.

Roermond és Weert között a Vasrajna forgalmas, kétvágányú villamosított vonalként halad, amely a holland törzshálózat része. Weert városát elhagyva villamosítatlan vasútként tart tovább nyugati irányba. Ezen a szakaszon a háború után a második vágányt eltávolították. Bár forgalom nem zajlik rajta, a pálya jó állapotú.

Belga szakasz:

A holland határ és Neerpelt között nem zajlik rendszeres vonatforgalom, a határon csak ritkán kelnek át tehervonatok. Ezt a szakaszt a belga vasúttársaság 2008-ban teljesen felújíttatta. Neerpelt alig 75 kilométernyire fekszik Antwerpentől, így a nagyváros irányába óránként közlekedő elővárosi vonatok végállomása. Herentals és Antwerpen között a vonal kétvágányú, villamosított pálya, a Schelde kikötőinek közelsége miatt Belgium egyik legforgalmasabb vasútvonala.